The Mystery of The Jones Residence 2

The fun continues, a Jones rezidencián továbbra is történnek érdekes dolgok.




 Kiss már a harmadik cigarettát táncoltatta az ujjai között az erkély márványkorlátján könyökölve, mikor a vastag füstfelhő mögött meglátta Jimmyt, ahogy szerencsétlenül beesett a feketére mázolt, díszes vaskapun és végigbukdácsolt a kiépített, színes virágokkal szegett, kacskaringós úton, egészen a meleg fénnyel körbelengett főbejáratig. A kimerült magyar szűrőjét egy üveg hamutartóba gyömöszölte a többi csikk közé, majd lakkcipőjével végigkopogva a széles, hófehér lépcsőkön baktatott le a földszintre, hogy gazdáját beengedve kitárja az egyik nehéz ajtószárnyat, ami olyannyira túl volt díszítve, mintha maga a barokk stílus hányta volna le személyesen.
 Jimmy, a korábban gondosan kiválasztott nyakkendőjét a kezében szorongatta, kikeményített gallérja és ingje kigombolva adott rálátást a kulcscsontjaira. Nyakán libabőr futott végig, oxford cipői porosan torpantak meg, ahogy a két férfi tekintete találkozott; az angolé alkoholtól bágyadt, Kiss szürke szemei fáradtan rebbentek. Egyikük se szólt a másikhoz – már hozzá szoktak ehhez. Jimmy gyakorta esett haza hajnalok hajnalán a találkozóiról, amik általában hatalmas dorbézolásba torkollottak. Kiss ilyenkor virrasztva várta meg, míg hazatalál, majd beengedve és az ágyba tuszkolva őt vonult vissza saját apró, kissé dohos szobájába a ház végében, hogy pár óra múlva már Amélie segítségére legyen a reggeli feladataiban.
 A fiatal Jones az ágyon hanyatt fekve, hamisan egy sanzont próbált elénekelni, karjaival a dallammal szinkronban hevesen hadonászva. Inasa ijesztő gyorssággal fűzte ki cipőit, majd leemelve azokat Jimmy nagy lábairól félrerakta őket – délelőtt újra cipőfényesítésre fecsérli majd az idejét. Amíg az angol ügyetlenül az övcsatjával harcolt, a másik szemeit lesütve fejtette le a kifogástalan, ízléses zakót, majd inget és végül az átizzadt atlétát a szesz szagú, vihogó férfiról.
-          Kiss, kérem – intett utána, mikor már bódultan a drága takarók közé süppedt – Kérem, részeg vagyok, de az ne tartsa vissza attól, hogy megtartsuk az esti szokásunkat!
-          Biztos, hogy így akarja, uram?
-          Hagyja az uram-ot, könyörgöm!
-          Bocsánat – hajolt meg finoman – Biztos abban, hogy így is akarja?
-          Persze, kezdje, kérem.
 Az inas az ágyra huppanva élére vasalt nadrágjában rugózott egy darabig a puha matraccal, majd ujjait összefonva, csontos kezeit az ölében tartva nekikezdett.
-          Miután maga elfogyasztotta a reggelijét és elhagyta a házat, Amélie megkért, hogy vegyek neki néhány hozzávalót, így a vásárba siettem. Útközben találkoztam Miss Whitetal, tudja a törékeny, rézszőke kisasszony, a beteges nagyanyját látogatta a központban, bájcsevegtünk egy keveset, rettentően untam magam. Hazaérve rendet raktam a szalonban, levelekre válaszoltam, majd megterítettem az ebédhez. Az édesanyja a gyarmatokról hazatért ismerőseivel ebédelt, bár ezt már említettem magának. Az itt tartózkodásuk alatt Mrs Jonest szolgáltam, majd meglátogattam egy régi barátomat, természetesen Mrs engedélyével. Vacsora után értem vissza, a konyhában ettem pár falatot, majd a szobámban dolgoztam egy műfordításon. Később az erkélyre álltam ki, mikor már számítottam az érkezésére, a többit maga is tudja.
-          Mit fordít?
-          Egy kiváló magyar költő egyik művét, ha érdekli, elolvashatja délután, addigra végzek vele.
-          Pompás! Jómagam ugye az Enigmában ebédeltem, estére jelentősen sokat italoztunk, volt vigadalom! Képzelje, táncoltam, az utcán! Majdnem elkaptak, de eliszkoltam, valahol a kalapomat is elhagytam. Remek este volt, egyszer velem kéne tartania, Kiss… Kérem… Ragyogóan szórakoznánk mi ketten…
 A kezdeti hevessége lassan kialudt, utolsó szavai tompán foszlottak szét a szobában, ahogy elnyomta az álom. Az inas fejét ingatva, bár mosolyogva oltotta el a gyertyákat a faragott asztalon, majd nesztelenül kiosont a folyosóra, hogy pár fürge kanyar és néma kilincslenyomás után eltűnhessen szűkös zugában néhány ködös órára.


---

Az eredeti történetet ITT tudjátok olvasni.
Megjegyzéseket a jobb felső sarokban kacérkodó COMMENT(S) feliratra kattintva hagyhattok.
Ehhez hasonló collab novellát ITT tudtok elfalatozni.
Harmadik rész; ITT

Címkék: ,


hoppá eh,vissza